Ufómagazin 2019/9

695 Ft

Knoll Gyula: Az 51-es körzet
Takács Szabina: A Felfedés Projekt
Miskolci László: Nemzetközi CE–5 nap
Falvai Róbert: Belenézek az agyadba!
Viszkok András: Titokzatos keréknyomok
Nemere István: Eltaposott őslények
Hollier-Paquet Mónika: Alacsonyan szállnak az ufók
Miskolci László: Az Ashtar-legenda
Czanik Csaba Árpád: A vallás és az alkímia
Sós Tibor: A NASA titkos könyvtára
Földeák Iván: A körök titkai
Miklós Attila: Boldogasszony hét leánya
Arany László: India a Holdra tart
Knoll Gyula: Használjuk az agyunkat!
Arany László: Az ExoMars 2020 program

Add to CompareAdded
ISBN/ISSN: ISSN 0865-686 X Kategória:

Leírás

Knoll Gyula: Az 51-es körzet

Nincs még egy hely a Földön, amely annyira izgatná a spekulatív emberi elméket, mint az 51-es körzetnek nevezett terület. Ez a hivatalosan nem is létező katonai létesítmény az Egyesült Államok légiereje és a Védelmi Minisztérium felügyelete alatt áll. Valóban csupán új kémrepülőgépeket tesztelnek itt, vagy földönkívüliektől ellesett technikai megoldásokkal is kísérleteznek?


Takács Szabina: A Felfedés Projekt

Az ufó témakör iránt érdeklődő hazai és nemzetközi közösség az elmúlt három évben olyan eseményeknek lehetett tanúja, amelyek talán olyan nagy súllyal bírnak, mint a híres 1947-es roswelli incidens óta eltelt néhány évtizedben még egy kiszivárogtatott eset sem. Az ufókutató szervezetek, valamint az exopolitikai szakértők világszerte küzdenek azért, hogy a kormányzatok végre hivatalosan is elismerjék, hosszú ideje folynak a nyilvánosság elől eltitkolt vizsgálatok az azonosítatlan repülő objektumok, illetve az intelligens Földön kívüli élet témakörében.


Miskolci László: Nemzetközi CE–5 nap

A CE–5 (Close Encounters of the Fifth Kind), azaz az ötödik típusú találkozás leginkább dr. Steven Greer nevéhez köthető. A Leleplezés Projekt és Sirius film által híressé vált ufókutató orvos napjainkban népszerűsíti ezt az ötödik besorolású kezdeményezést. E szerint mi teremthetünk kapcsolatot a földönkívüliekkel, és nem pedig fordítva. Így ez nem lesz egyoldalú, mindkét fél aktív részese lehet.


Falvai Róbert: Belenézek az agyadba!

Az emberi test legkevésbé ismert szerve az agy. Feltaláltak egy olyan vizsgálati módot és annak eszközét, a hozzá szükséges gépet, az úgynevezett „funkcionális mágneses rezonancia” elvén működő szerkezetet, amely az agykéreg vizsgálatával teszi lehetővé az adott személy tudatának, pszichéjének, képességeinek és korlátainak pontos megismerését.


Viszkok András: Titokzatos keréknyomok

Az elmúlt években számos alkalommal jártam Máltán, és igyekeztem mindig úgy alakítani a programomat, hogy a pihenés és kikapcsolódás mellett felkereshessem azokat a kultikus helyeket is, melyekre a tudomány nehezen tud elfogadható magyarázattal szolgálni. Idén nyáron a titokzatos keréknyomok kutatására koncentráltam.


Nemere István: Eltaposott őslények

Bármennyire is hihetetlen, százötven éve sorra bukkannak fel olyan tudományos tények, amelyek azt látszanak bizonyítani, hogy időutazások igenis voltak (vannak, lesznek). Az akadémikus, vagyis a merev, vaskalapos tudomány képviselői is kénytelenek lesznek előbb-utóbb beismerni, hogy itt éppen erről lehet szó.


Hollier-Paquet Mónika: Alacsonyan szállnak az ufók

Az Univerzum Klub Egyesületnél az idei nyár sem maradhatott táborozás nélkül. A titokzatos, szelíd dombokkal körülölelt Sály-Latorpuszta településen ásatások, legendák megismerésére, azonosítatlan repülőszerkezet lezuhanási színhelyének bejárására, ufóészlelések terepbejárására és nyomainak rögzítésére került sor. A tábor vezetője Stengerné Forgony Andrea volt, akinek a szervezésben segítségére voltak a Latorvár Barlangkutató csoport tagjai, Fónyad Csaba kutató teológus, Boskovitz Péter ufókutató és Stieber József mérnök.


Miskolci László: Az Ashtar-legenda

Aki ufókkal foglalkozik, biztos hallott már Ashtar Sheran kapitányról. Ő a gyönyörű, szőke hajú idegen lény, akit a nordikus típusú földönkívüliekhez sorolhatunk, és leginkább az angyalokhoz hasonlít. Ashtar rengeteg embernek küld üzenetet telepatikusan, valamint védelmezi flottájával a Földünket. Ám míg egyesek csak nevetnek ezen, mások teljesen komolyan veszik, és várják az idegen űrhajók békés leszállását.


Czanik Csaba Árpád: A vallás és az alkímia

Hogy melyik volt előbb, a vallás vagy az alkímia, sokáig lehetne elmélkedni, de ha az ember természetrajzát vesszük, az ismeretlenhez való vonzódását, valószínű, hogy előbb kereste az ember Istent, mintsem megnevezte volna. A név, amihez egy-egy vallás kötődik, valójában csak az alkímia egy-egy pillanatának az eredménye. Talán az idő volt az első olyan pillanat, amit az embernek le kell győzni. Az idő, ami körülöleli, hisz ez valójában mind a múlt.


Sós Tibor: A NASA titkos könyvtára

Az utóbbi évtizedek ufóészleléseinek begyűjtése, elemzése és rendszerezése és főleg nyilvánosságra hozatala nagymértékben hozzájárult, hogy egyre többen komolyan veszik az ufókérdést. Míg három évtizede a lakosság csupán 20 százaléka gondolta, hogy léteznek más idegen civilizációk, mára ez a szám 50 százalék fölé emelkedett. Ennek ellenére az amatőr ufókutatás a határaihoz ért. Az információk, a jelenségtípusok legtöbb esetben csak ismétlődnek. Ezért jelenthet nagy áttörést olyan emberek tevékenysége, akik hozzáférhetetlen információkat tárnak a nagyközönség elé.


Földeák Iván: A körök titkai

Minden csoda három napig tart, a közönség azonban mindig újabb és újabb szenzációra vágyik, és egy idő múlva elfeledkezik az előzőkről. Szenzáció volt nálunk is: titokzatos körök a búzamezőn. Ám a rejtélyes körök nem merültek végleg feledésbe. Már csak azért sem, mert – mint tudománytörténészek és kutatók kiderítették – nem új keletűek.


Miklós Attila: Boldogasszony hét leánya

A hetes szám egyike a misztikus számoknak, különös jelentősége van. Találkozhatunk vele a népmeséinkben a hétfejű sárkány vagy a héttornyú vár stb. alakjában. A másik ilyen mágikus szám a hármas, a kettő szorzata 21.
Heten, mint a gonoszok. Ezt a mondást sokan ismerik, csak azt nem tudják, kik ezek a gonoszok.


Arany László: India a Holdra tart

India nem kevesebbet tűzött ki maga elé, minthogy a negyedik legyen azon nemzetek sorában, amelyek képesek leszállást végrehajtani a Holdra. Ennek érdekében július 23-án már el is indították a Chandrayaan–2 holdszondát, melynek leszállóegysége szeptemberben éri el égi kísérőnk felszínét. Ismerkedjünk meg a program főbb elemeivel és összetevőivel!


Knoll Gyula: Használjuk az agyunkat!

Vágyainkat a szívünk sugározza: a szívnek saját „agya” és tudata van. A szív az emberi gondolkodás kezdete óta a szeretet szimbólumának és érzelmeink központjának számított. A modern orvostudomány megpróbálta elhitetni velünk, hogy a szív csupán egy pumpa, amely a vért áramoltatja szervezetünkben.


Arany László: Az ExoMars 2020 program

Európának nem sok babér termett a Marsra szállást illetően, ám ez annak is betudható, hogy elhitték az amerikaiaknak a bolygószomszédunkra kiadott teljesen hamis légköri adatait. 2020 júliusában újabb kísérletet tesznek, a cél ezúttal is az élet keresése lesz. Ismerkedjünk meg az ExoMars 2020 programmal!